Szóval. A BFM koncert. Az egész úgy kezdődött, h apu írt a Siddhartának, h meglepit akar nekem, és hogy ha lehet, akkor segítsenek. Nagy nehezen Nika szerzett nekünk jegyet (Nikával tartottuk végig a kapcsolatot). A CDket  az egyik nagy ljubljanai bevásárlóközpontban (BTC) akartuk megvenni, de miközben utaztunk Nikával végig SMSeztünk és mondta, hogy ha gondoljuk, akkor megveszi nekünk a CDket is J szal nagyon rendi volt J Aztán jó is volt, hogy megvette, mert épp, hogy csak odaértünk 7re a bejárathoz. Már elég sokan várakoztak a bejáratnál, és hogy Nika észrevegyen minket átmentünk az út túloldalára. Ott vártunk Nikára és egyszer csak emgállt egy taxi. Ez még nem is nagy szám. De az a már csoda, h csak én rohantam le a taxit, mert azzal a taxival jött Tomi, Boštjan és Jani. Gyorsan egy emlékszel rám Koperből kérdés, gyors fényképezkedés, aztán útjukra engedtem őket, mert mondták, hogy nagyon sietnek. Aztán a mellettünk lévő kis épületbe bementek, majd jött vissza (a majdnem) teljes banda, csak sajnos Cene nem volt ott. Primož mondta, h konci után szólunk Nikának, és akkor ő majd kihívja őket dedikálásra stb. Jó, végre Nika is megjött odaadja a CDket, jegyeket, örülök a fejem, aztán irány a bejárat, mert 8kor már engedték be az embereket. 9kor kezdődött a koncert, és egy marha jó együttessel kezdtek (Dej se en litro). Szépen mentek végig az előadók, mindenki egy BFM és egy saját számot adott elő. A vége felé végre Siddék is színpadra kerültek. Ők a Neki sladkegát és a Ringet adták elő. Lementek a vendég előadók, és utána meg jött a BFM. Az első számnál úgy engedték le a Gregát a színpadra (de ez fényképeken is látható) aztán szépen sorjában eljátszották a számokat. A konci vége felé szólt Nika, h mehetünk, mert várnak a srácok. Megkaptuk a VIP karszalagokat és bementünk. Cene sajnos nem volt már ott és Primožt is csak nagy nehezen tudtuk utolérni, mert már ő is ment haza, de aztán vele is sikerült dedikáltatni a CDket, Janinak megmondtam, h a magyar rajongók üdvözlik őket (azért csak neki, mert darabjaiban volt a csapat és utólag jutott eszembe, h meg kell mondanom, és nem akartam mindenkit újra megkeresni, Jani meg szembejött J). Miután Boštjan dedikálta a CDimet  megkérdezte, h kérem-e a dobverőjét. Lehet erre nemet mondani? Szal kikereste a táskájából és névre szólóan dedikálta! J Örültem ám a fejemnek J Kicsit még élveztük a helyzetet, h VIP szekcióban vagyunk, aztán hazaindultunk, mert másnap reggel nekem találkám volt, meg is nagyon tudtunk magunkkal mit kezdeni, de azért útban a kijárat felé felkaptam egy Frkat, aminek a címlapján Siddhartás hír van (amit múltkor meg akartam rendelni, csak nem írtak vissza). Szal egész élvezhető volt J Nikával aztán másnap a Merkátorban is összefutottunk (a Merkator gyakorlatlag a szlovén Tesco, csak minőségben ezerszer jobb). Na hát ez volt az én kis névnapi ajándékom.